Novemberi csukázás

 

Elkészültem a Discovery motorjával, így ismét megejthettünk egy hétvégi lakókocsis horgászatot a csatornán. Minden bizonnyal az év utolsó ilyen pecája volt ez.

Elkészült a motor
Elkészült a motor
Letisztult víz
Letisztult víz
A közeli múlt ómenje
A közeli múlt ómenje

 

 

 

 

 

 

 

 

Az időjósok borongós, hűvös, ködös, igazi novemberi őszi időt jósoltak, csapadék és szél nélkül, tehát minden ideális egy igazi év végi csukázáshoz. A gyáli Zsuzsi horgászboltban vételeztem némi pinkit és csontit, de a kishalakra csak legyintettem, minek az, majd fogok a helyszínen! Na, ez öreg hiba volt…

A partra való lejutás egyre nehézkesebb, főleg lakókocsival, mert a sár nem akar száradni, a nyomvályúk és a gödrök meg egyre mélyebbek lesznek, ahogy a munkagépek, autósok kijárják. Van egy különösen kellemetlen szakasz, ahol az út közvetlenül a „büdös” (Bugyi) csatorna mellett vezet el. Itt már teljesen átázott a talaj, hatalmas gödrök és mély, iszapos nyomvályúk tarkítják a terepet, mindezek mellett még lejt is az egész a csatorna felé, ami alig egy méterre csordogál mellettünk. Hajmeresztő érzés, amikor a Disco vagy a lakó meg-meg csúszik a csatorna irányába. Eme érzés mellőzése érdekében most fölmentem az út jobb oldalán lévő mezőre és problémamentesen el is jutottunk a kiszemelt helyre.

Borzas nyitva
Borzas nyitva
Kis csatorna is nyitva
Kis csatorna is nyitva
Normál szint
Normál szint

 

 

 

 

 

 

 

 

A víz normál állású, lassan folyik és le van tisztulva teljesen. Némi dzsuva úszik a tetején, de ez nem zavarja a pecát számottevően. A hőmérséklete kb. 10 C fok. Sajnos halat még mutatóban sem látok benne, mintha teljesen halott lenne az egész. Se egy sneci gyűrűzés, se egy apró csobbanás, semmi. Pedig jó nagy szakaszokat végigjártam bringával. A part teljesen üres, kilométerhosszan nincs senki rajtunk kívül. Nem is találkoztunk ilyen elvetemült horgászokkal, mit mi, egész vasárnapig.

Bevetésre kerülnek a szerkók, pickerrel, rakóssal próbálkozom, leheletnyi úszókkal, 0,10 előkékkel, csontival, pinkivel, gilisztával, csemegével, de semmi. Hát ebből így nem lesz egy darab csuka sem! Na, majd holnap fölmegyek az Ürbői-zsiliphez és ott próbálkozom kishalfogással. Sötétedés után volt néhány mozdításom a gilisztára, de igazi kapás nem alakult ki.

Igen hosszúak az éjszakák, délután ötkor már, reggel hatkor még sötét van. Unalmamban Roxi kutyámnak dobálok egy darab fát és ő fáradhatatlanul visszahozza mindig. Tíz óra tájban föladom és bevonulok a jó meleg lakókocsiba.

Szombaton délelőtt a kutyákkal bicajoztam éppen, amikor egy keskenyebb szakaszon apró halak mozgását vettem észre. Gyorsan visszamentem egy botért meg a szükséges cuccokért és sikerül is fognom vagy két tucatnyi 5-6 centis bodorkát. Közben megérkeznek Laciék, így vissza kell mennem, pedig még lehetet volna fogni a csapatból.

Az első csukát Laci fogja, még fogunk négyet vegyesen, majd leállnak. 35-45 centi között voltak és mentek vissza, hadd nőjenek. Egy sügér is beugrik, vajon hol lehet a többi?

Az első
Az első
A legnagyobb
A legnagyobb
Ez meg az utolsó
Ez meg az utolsó

 

 

 

 

 

 

 

 

Laciék korán elmentek, hogy még világosban kiérjenek a veszélyes szakaszról. Elmondom neki, hol jöttünk be, arra mennek ők is. Úgy negyed óra múlva csöng a telefon, Laci az.

– Elakadtam! Gyere menteni!

Nekiálltam elpakolni a Disco körül. Végre egy kis dagonyázás, most kipróbálhatjuk, mit tud a Land Rover!

Ismét csöng a telefon:

– Ne gyere, kijöttem!

Puff neki! Pedig már teljesen beleéltem magam. A párom jót nevet a csalódott képemet látva. Mint kiderült, Laci nem ment eléggé föl a domboldalra és szépen belesüllyedt  a felázott talajba. Persze nagyobb volt a pánik, mint a valódi probléma. Egy kis előre-hátra mozgatás után, diffizár nélkül kiment a Discovery, hiszen erre tervezték.

Az éjszaka megint csendben telt, hiába volt kishal, kapás nélkül megúsztuk. A következő csuka már világosban, reggel hétkor jön. Ez a bandanagy, 50 centi és másfél kilós lehet. Ezt elteszem, őt feláldozzuk otthon a gasztronómia oltárán. Délutánig még hármat fogok, egyenméret mind: 42-43 cm. Egy fotó után mennek vissza.

Volt egy kis izgalom is a délelőtt folyamán! A mögöttünk lévő mocsaras részről három vidra közvetlenül mellettünk próbált meg átjutni a csatornába. A kutyák meg pont ott játszottak és persze azonnal kiszúrták őket. A vidra nagyon esetlenül mozog a szárazon, főleg a nagy gazban, így mindkét kutya utolérte őket. A kicsivel nem is volt probléma, mert ő csak futott utána és szagolta a furcsa jövevényt, de az öreg bizony elkapta az egyiket. Volt ám nagy sivítozás, morgás, meg hempergés a nádasban! Szerencsére még hallgat a szóra és ahogy ráordítottam, elengedte. Mindhárom vidra átúszott a túloldalra, ott méltatlankodtak egy kicsit a nagy riadalomra, majd módszeresen végigvadászták a nádast.

Laci malőrje
Laci malőrje
Vidra
Vidra
Pillangó a vízen

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül délután négy körül elhagytuk a pályát. Idén már nem tervezek többnapos, lakókocsis horgászatot, főleg, hogy november 29-től tilos éjszaka horgászni.