Kenyér, ahogy én csinálom

Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy kipróbálom a kenyérsütést. Eme döntésemhez nagyban hozzájárult a manapság kapható pékáruk pocsék minősége. Nem tudom, mit tesznek a pékek mostanság a kenyérbe, de az tény, hogy a legfrissebben vásárolt kenyérből is másnapra gumiszerű, szíjhéjú valami lesz, amit gyakorlatilag már csak pirítósnak vagy bundás kenyérnek lehet felhasználni. Ezzel szemben a házikenyér 3-4 nap, esetenként akár egy hét elteltével is élvezhetően fogyasztható marad. Az első kenyérsütő gépet 2006 környékén vettem. Ez egy kisebb, egylapátos Hauser típusú berendezés volt, ami kifejezetten szép kenyereket sütött. Ma már a harmadik gépemet nyüstölöm és legalább 10 db üstöt hajtattam csapágyasra velük.

A mostani gép szintén Hauser (BM820), de ez kétlapátos, nagyobb teljesítményű, akár 1,3 kg-os kenyér sütésére is alkalmas. Igazából már csak dagasztásra használom, sütni kizárólag sütőben sütök, mert így sokkal szebbek és lazábbak lesznek a kenyereim, ráadásul én döntöm el, mikor, mi történjen a tésztámmal, nem a gép automatikája. Persze kezdőként rengeteg hibát követtem el én is, nemegyszer végezte „kreálmányom“ pályafutását a halak etetőkajájában, de amikor siker koronázta ügyködéseimet, boldogan söpörtem be a gratulációkat. Mostanság már szinte kizárólag a saját készítésű kenyeremet esszük, ha valamiért nincs időm elkészíteni és venni kell, az csak újra meggyőz arról, hogy süssek, mert a bolti a nyomába sem ér!

Az első és szerintem legfontosabb dolog, hogy mindent pontosan ki tudjunk mérni! Ezért kell egy milligramm pontosságú mérleg (digitális), és egy milliliter beosztású mérőpohár. A só, cukor kiméréséhez a géphez adott mérőkanalat használom, aminek az egyik fele kis mérő (1 km = 1 teáskanál), a másik fele nagy mérő (1 nm = 1 evőkanál). A lisztek minősége sem egyforma, óvakodjunk a túl olcsó lisztektől, mert előfordulhat, hogy nem kel meg a tésztánk rendesen az alacsony sikértartalma miatt. Az élesztő legyen friss, lejárt szavatosságúval ne próbálkozzunk. A kenyérsütés nem pár perces munka, a teljes elkészítési idő közel 3,5 óra! Az alábbi recept az általam favorizált alapkenyér elkészítését tartalmazza. Mi ezt napi szinten fogyasztjuk és hetente két-háromszor sütöm.

Hozzávalók:

15 dkg   rétesliszt

55 dkg   finomliszt

1-2 ek   búzakorpa

320 ml  víz

1/2 ek   cukor

1/2         élesztő (2,5 dkg)

2 tk        só

csipetnyi aszkorbinsavpor (gyógyszertárban kapható, ismertebb neve: C-vitamin) vagy 1 teáskanál ecet

2 ek       étolaj

Összeszitálom a kétféle lisztet és belekeverem a búzakorpát.

Kimérem a langyos vizet, beleteszem a cukrot, belemorzsolom az élesztőt, majd folyamatos kevergetés mellett annyi lisztkeveréket teszek bele, hogy palacsintatészta sűrűségű legyen.

A maradék lisztbe belekeverem a sót és az aszkorbinsavat, majd beletöltöm a kenyérsütő gép üstjébe.

Ráöntöm az élesztős kovászt, lefedem és 20 percig érlelem.

Beindítom a gép dagasztóprogramját, hozzáadom az olajat, majd 20 percig hagyom dolgozni. Ez idő alatt ellenőrizzük a tésztát, ha kell, tegyünk hozzá 1-1 kanál vizet vagy lisztet. A lényeg, hogy egy aránylag kemény, rugalmas tésztát kapjunk.

20 percig pihentetem, majd ismét 20 perc dagasztás.

Az utolsó dagasztás vége előtt beáztatok egy Pataki tálat 5-10 percre langyos vízbe, az áztatás után pedig kibélelem az alját szilikonos sütőpapírral.

Ha kész a dagasztás, nyújtódeszkán megformázom a tésztát és belehelyezem a tálba.

Mivel a tálam túl széles, én a tészta mellé szoktam tenni egy kb. 20 cm hosszú, 10 cm széles, derékszögben meghajlított alulemezt, hogy ne tudjon szétterülni.

Bevagdosom pengével a tészta tetejét, lezárom a tálat, betolom a sütőbe, beállítom 40 C fokra és 1 órát kelesztem.

A kelesztés végén ellenőrzöm és ha kell, még 5-15 percig kelesztem, majd átkapcsolok sütésre.

A sütőt 240 C fokra állítom és 45 percig sütöm. Ha letelt a 45 perc, lekapcsolom a sütőt, de a kenyeret még 15 percig benne hagyom.

A kész kenyeret rácsra teszem és hagyom teljesen kihűlni, mielőtt a tartójába tenném.

Ha minden jól sikerül, a végeredmény egy kb. 1 kilogrammos, barnás-piros, rostban gazdag, kemencében sütötthöz hasonló, finom házikenyér lesz!

Jó étvágyat!

Nagyon sokat tanultam E. Margit oldalán, amit ezúton köszönök neki, és mindenkinek ajánlom a honlap meglátogatását:

http://emargit.gportal.hu/