június 10 2017

Végre itt a telepítés!

Végre lezajlottak a márciusban műszaki okok miatt elhalasztott telepítések, ezért egy jó pontyozás reményében, na meg a pünkösdi hosszúhétvégét kihasználva és megtoldva néhány nap szabadsággal, ismét csatornapecára adtuk a fejünket. Jó hír, hogy néhány nap múlva újabb telepítést ígérnek az RDHSZ weboldalán.

A lógatás szinte tökéletesen kezdődött! Kellemes nyári idő, megfelelő vízállás, fürdésre és etetésre is alkalmas, 24-25°C fokos vízhőmérséklet. Némi zivatarral, felhőszakadással fenyegettek ugyan az időjósok, de mint tudjuk, ez kifejezetten jót tesz a kapásnak. A halak is étvágyuknál voltak. A szokásos törpék mellett beugrott egy-egy kárász, dévér és tudtam néhány csalihalnak való snecit, bodorkát, karikát is fogni. Majd ahogy a nagykönyvben írva vagyon, megjelentek az etetéseken a pontyok. Az elsőnél a rosszul beállított fék miatt (dobás után elfelejtettem kilazítani) vitte az előkémet. A második a pickerre jött, majd rövid küzdelem után berongyolt a nádba és ismét megtépett. Na, ekkor cseréltem le a könnyű cájgokat nehéz fenekezőkre.

Tökéletes

Kárászokkal indult

Már a fűzöttre is

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő potyka annak rendje-módja szerint meg is lett. Másfeles körüli pikkelyes volt. Ezután beindult a pontyozás, jöttek szépen sorban. Hosszúkás, tömzsi, ráckevei pikkelyes, másfél-két kiló közötti, frissen telepített, „horogérett” méret mind. Némelyiken voltak pikkelyhibák, kisebb sebek, de alapjában véve egészséges állománynak tűntek.

Egy hosszúkás

Egy normál

Ez meg kerek

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez a Kánaán szinte egész csütörtökön tartott, aztán éjszaka elcsendesedtek, majd péntek reggel jött még néhány és ezzel vége lett a boldogságnak. Vagy kiismerték a környéken lévők a horgot, vagy valami változott az időjárásban, vagy a bánat tudja, mi történt, de ettől fogva megszűnt a halfogás. Nem csak a ponty, gyakorlatilag a törpéken kívül nem jött semmi más. Egyetlen potykát sikerült még vasárnap reggel szákolnom, de aztán semmi. Szinte hihetetlen, hogy ilyen bőség után mennyire le tudnak állni a kapások. Persze azért nem mindenki volt ilyen sikertelen. Tőlem pár száz méterrel odébb, szombat reggel Fodzsinak sikerült egy 11 kilós amurt merítenie, de tőle ezt már megszokhattuk. 🙂 Az már viszont nála sem mindennapos, hogy pár nap múlva egy másik csatornán 9 kilós pontyot szákoljon. Hiába, ilyen a horgászszerencse. Vagy ez már a tudás? 🙂

Fodzsi amurja

És a kilences potyka

Megfáradt vándor

 

 

 

 

 

 

 

 

A kapástalanság egyre intenzívebb rablóhalazásra ösztönzött, de sajnos kevés sikerrel. Egyetlen bugyli csukát sikerült fognom, de szegény olyan sovány volt, hogy le sem fotóztam, egyből visszaengedtem. A nappali rablóhalazás kishallal egyre nehézkesebb a mohó teknősök miatt. Jó hír viszont, hogy több rákot is fogtam a csalihalas hálóval, ami azt jelenti, hogy egyelőre jó a víz minősége.

Kifogyhatatlanok

Ez a vége

Illetve egy csendélet a legvégére

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szóval ez most egy vegyes peca volt, az eleje sikeres, a vége katasztrofális. Csak azokat sajnálom, akik hétvégére jöttek le és csak egy törpéktől hemzsegő vizet találtak. Nekik üzenem: nem föladni, van itt hal, csak ki kell fogni! 🙂

Free Blackberry Phones for Sale | Thanks to Savings Account Rates, Best CD Rates and Credit Repair