Sajnos a tavalyi év (2017) utolsó három hónapját különböző okok miatt ki kellett hagynom a horgászat szempontjából, így kimaradtak az őszi pontyozások, csukázások és minden egyéb, ami pecával kapcsolatos. Ez már nekem olyan, mintha újrakezdeném a hobbimat. 
Végül január első hétvégéjén már nem bírtam magammal, elhárult minden akadály a horgászat elől és még az idő is csodásnak ígérkezett, tehát leugrottunk szétnézni a csatornákon. Mivel a lakókocsizáshoz még nem igazán voltak ideálisak a viszonyok és a többhónapos kihagyás miatt nem tudtam, mire számíthatok a parton, úgy terveztük, hogy szombaton bejárjuk a vizeket, több helyen rápróbálunk, a legjobbnak ítélt részre pedig vasárnap reggel visszamegyünk. Hát ebből semmi nem lett!
Már a megközelítéskor, az egyik kiscsatorna mellett felfigyeltem az apróhalak intenzív mozgására. Egy alkalmas helyen félreálltam, előkotortam a csalihalhálót és két merítéssel fogtam vagy 200 kishalat. Igazi csalihal kavalkád került a hálóba, sneci, bodorka és apró dévérek tömkelege. Jól indul a napunk – gondoltam.
Amikor ráfordultunk a kiszemelt csatornára, még nagyobb volt a meglepetés! Az egész vízfelszín tele volt halgyűrűkkel. Mintha nyár lenne, mindenfelé fröccsentek a kishalak, néhány nagyobb csobbanás pedig az utánuk vetődő rablókat jelezte. Horgászszív-dobogtató látvány volt január elején.
Nem is mentünk tovább, az első alkalmas helyen leálltunk és kezdődhetett a lógatás. Öt perc alatt három sügért fogtam, egy meg lemaradt. Szóltam is a páromnak, hogy előveheti a kempingasztalt és a cuccokat, mert innen már nem megyünk sehova. Mozgalmas peca kerekedett belőle. Nagy halak ugyan nem jöttek, de a mindent evő tenyeres bodorkák és a kishalakra rávágó sügérek folyamatos figyelést igényeltek. A hab a tortán pedig az a néhány kisebb csuka volt, amit a damilos felszerelés ellenére sikerült megszákolnom. Mindezek mellett még a part is üres volt teljesen. Ameddig a szem ellátott, sehol senki a nagy pusztaságban és egész nap csak 2-3 autó ment el mögöttünk. Tökéletes peca volt három hónap szünet után, nagyon élveztem minden percét.
Vasárnap egy kicsit korábban mentünk, hogy még több időt áldozhassunk a szenvedélyünknek, de meglepetésünkre már páran megelőztek minket. Elszórtan 4-5 autó állt a parton, viszont az előző napi helyünk szabad volt, így folytathattuk ott, ahol tegnap este abbahagytuk. Ez a nap már nem volt annyira sikeres, de azért nem panaszkodhatok. Az idő jobb volt, mint szombaton és ha ritkábban is, de azért fogdostam a halacskákat. Nem számoltuk pontosan, de kb 30-40 sügért, 50-60 bodorkát és 5-6 kisebb csukát fogtunk a hétvége alatt.
A januári tavaszban még két alkalommal próbáltunk szerencsét, de már nem tudtuk megismételni az első hétvége varázsát.
A következő pecánk március elején esett meg, de ez a gyönyörű tavaszi idő ellenére teljes betlivel zárult. Semmi halmozgást nem láttunk és egy pöccintésünk sem volt. Talán ebben az is közrejátszhatott, hogy a csatornák belvízelvezetés módban voltak és némelyik visszafelé folyt. Legalább a januárban fogott csalihalakat sikerült visszaengednem.