július 6 2011

Júniusi amurozás

A híresztelések ellenére, miszerint nem lehet csak törpét fogni és abból is csak az apraját a kedvenc csatornámon, mégis úgy döntöttem, hogy itt az ideje egy hosszúhétvégés pecának. Eme döntésemet nagyban elősegítette a meteorológusok által jósolt erős hidegfront érkezése, melyhez ígértek mindenféle csemegét, záport, zivatart, jégesőt, felhőszakadást, viharos szelet. Na, gondoltam, ha most nem fogunk amurt, akkor sosem!

Egy kisebb felhőszakadás.

Csütörtök délután le is pattantunk, majd a táborverés előtti terepfelmérésen kellemes látványban volt részem! A kiszemelt horgászhely közvetlen környékén több 5-7 kg közötti amur szürcsölgette lustán, a víz tetején úszó békalencsét.Szóltam a páromnak- a sátorállítás elmarad, megpróbálok ráhorgászni a zöldségzabálókra. Csend legyen és nyugalom, nehogy elijedjenek!Gyorsan összedobtam két botot, megszórtam a helyet némi savanyított kukoricával, majd ugyanazzal csalizva berepült a két szerelék is. Természetesen a csobogástól világgá ment az összes amur, de hát majd csak visszajönnek – gondoltam. Akkor pedig a finom kefires kukorica illata remélhetőleg lecsalja őket a felszínről a horgaimhoz.

Eltelt egy óra, majd kettő, amurok sehol. Szép lassan kezdet lemenni a nap. Be kellett látnom, hogy ezek most nem jönnek vissza. Gyors táborállításba kezdtünk, már csak azért is, mert erőteljesen sötétedni kezdett, és az ológusok jóslata is kezdett valóra válni. Északkeletire fordult a szél, megerősödött és jócskán lehűtötte az addigi kánikulai hőséget. Az egyre sötétedő égbolton észak felől több villámlást is észleltünk. Szóltam az asszonynak – úgy pakoljunk, hogy éjszaka megázunk! Mire besötétedett, kész is lettünk mindennel. Etetések elkészítve, botok, kapásjelzők beélesítve, sátor viharra felkészítve. Meglátásom éjfél felé beigazolódott. Orkán erejű széllel csapott le a vihar, majd iszonyatos égzengés közepette leszakadt az ég is. Mivel többször is fogtam már amurt közvetlenül vihar alatt, ezért teljes védőfelszerelésben ücsörögtem az elő sátor alatt és azt figyeltem mikor tépi le a szél a sátorra húzott borító ponyvát. Kitartott! Itt jegyzem meg, ha egy ponyvát nem kötéllel, hanem gumipókkal pányvázunk ki, jó eséllyel a legnagyobb vihart is kibírja. Kb. 1 óra múlva lecsendesedtek az őselemek, elállt a szél is, a csillagok is előbújtak, de azért körös-körül mind a négy égtáj felől villámok szabdalták szét az éjszaka sötétjét, mintegy figyelmeztetve rá, koránt sincs vége! Állítólag éjszaka, akár 300 km-ről is látható a villámlás.

Kiló körüli karcsi.

Megjött az első komolyabb kapás is. Az egyik pickeren akadt fenn egy kiló körüli kárász.  Bő fél óra múlva füstölős kapás a dióverőn, beverek neki, érzem, hogy megvan és nem is rossz hal. Behúz középre ebből már tudom, amur a drágaszágom. Erős a szerkóm nem hagyom elhúzni, pár perc és már előttem fordul. Összenézünk, a fejlámpa fényénél olyan 8-10-re saccolom, majd nekiiramodik és a víz közepén erőteljes fejrázásba kezd. A műveletét siker koronázza, mert a következő pillanatban megkönnyebbül a bot. Csalódottan tekerem ki a szerkót, megvan minden rajta. Ügyes hal volt, sikerült kiráznia az M1-es Hayabusát. Na, nem baj lesz itt még több is talán.

Pirkadattal és kakukkszóval keltünk, mert asszonykámnak mennie kellett dolgoznia. Na meg 4 óra tájban erőteljes kapással jelentkezett a pickeren egy kisponty.

 

Egy retúr pontyocska.

Gyors fotó, apád-anyád stb. és ment vissza. 5 órakor már egyedül voltam, illetve nem pontosan, mert Lizi kutyám azért velem maradt őrizni a házat. Újracsaliztam a botokat, frissítettem az etetést és kényelembe helyeztem magam. Egy bottal amuroztam (a dióverőmmel), egyel pedig kárászoztam (picker). Azt hamar megtapasztaltam, már a horgászat elején, hogy valóban rengeteg a törpe, és abból is az 5-8 centis példányok. Gyakorlatilag semmilyen klasszikus keszegező csalival nem lehetett horgászni, mert rögtön törpe jött. Maradt a fűzött kefires kukorica. Egyetlen szem, csomómentes kötéssel kötött, 6-8-as füles horogra. Erre ugyan ritka a kapás, de ha van, akkor a nagyja és ritkán akad le. Etetőanyagot nem használok a törpék miatt, csak az etető kukoricából ragasztok össze néhány szemet és ezt nyomom az ólomra.

11 óra felé jött még egy gyönyörű kárász, majd csend lett. Jött viszont a hidegfront teljes erővel. Az egész napos viharos erejű szél meghiúsította a rakósozást, a szűnni nem akaró záporok miatt pedig bekényszerültem a sátorba. Ilyenkor mindenféle módszerekkel kísérletezem. Próbáltam kishalat fogni csukázáshoz, de csak snecit sikerült. Megpróbáltam egy szál horoggal a hátában úsztatva felkínálni valami rablónak egy hetes bolóval, de csak egy különösen nagy teknőst akasztottam, ami alatt kiemelés közben szinte szétrobbant a bolóm első két tagja. Hát ez elég fájdalmasan érintett, de be kellett látnom, hogy én hibáztam. Túlságosan hátra emeltem a botot. Ezek a teknősök nem semmi jószágok! Akármilyen messzire viszem el őket, mindig visszatalálnak! Újabban megjelölöm a páncéljukat és kiderült, mindig ugyanazokat fogom meg ugyanazon a helyen. Legutóbb egy délután több kilométert bicikliztem az egyikkel és egy másik csatornába dobtam, erre másnap délelőtt újra kifogtam! A fene a ragaszkodó pofájukat!

Most már jelölöm őket.

2 kiló feletti tőponty, pickerre.

Délután 6 felé recsegős kapás a pickeren. Mire akasztok, már beugrik a gyékény közé. Némi huzavona után sikerül kicsúsztatnom és érzem, hogy ez már nem kárász, inkább pontyra tippelek. Azért a 18-as Cralusso zsinórral megbírom tartani a gyékényfal előtt. Pár perc huzavona, és már a merítőben piheg a szép 2,2-es tőponty. Nem sokkal később megjött a párom így ismét bevethettünk 4 botot, de aznap éjjel néhány kárászon kívül már nem jött semmi. Szombaton napközben semmi kapásunk nem volt és mivel snecin kívül továbbra sem tudtam csukázásra alkalmas halat fogni, ezért úgy döntöttem elbicajozok a zsilip melletti kisághoz és ott próbálkozom.

 

 

A DVCS

A kis ág.

Ha már ott voltam, megnéztem a DVCS-t, hát elég gyalázatosan nézett ki. A vízállás ugyan jó volt, de tele volt hínárral és úszott rajta a békalencse jó bőven. A vize tiszta volt, de halat nem láttam benne még snecit sem. A zsilip környékét karbantartó két vízügyis szerint, nyomják bele a szennyvizet valahol feljebb. Visszamentem a kiságra, fogtam néhány tenyérnyi bodrit (közben beugrott egy kisponty is), majd visszatekertem az értékes zsákmányommal. Hiábavaló volt az egész, csak a teknősök figyelmét tudtam felkelteni a gyönyörű csalihalaimmal. Nem győztem bicajjal elhordani őket. Éjszaka 11 tájban jelentkezett a következő amur a neki szánt dióverőn. Olyan 5-ös formának tűnt a lámpám fényében. Méregettük egymást egy darabig, aztán megmutattam neki a merítőmet, amitől úgy megsértődött, hogy egyből leugrott a Hayabusáról. Kezdek csalódni ebben a horogban! Kb. egy óra múlva, húzós kapás a másik botomon (ez egy telefeeder), de a 25-ös GPN zsinórral nem okoz gondot a 2,5-es tőponty szákba terelése.

 

Kis ágból kis ponty 🙂

Kettő-feles töves.

Vasárnap ismét a kakukkal kelek, gyorsan fölcsalizom csukára az utolsó bodrimat, itt sokszor csak hajnalban vagy késő este lehet csukát fogni. Kávézgatás közben veszem észre, hogy viszi a kishalam valami. Mire leteszem a poharam és kézbe veszem a botot már lehúzott vagy 30 métert és bement a szemközti nádasba. Természetesen nem tudom kihúzni, ezért fürdőgatyára vetkőzöm és megejtem a reggeli fürdőzést. Naná, hogy mire odaértem, csak az üres damil fityegett a nádszárra tekeredve. Több esemény egész nap nem történt, mégis úgy döntünk maradunk hétfő reggelig. Sajnos egész éjjel csak egyetlen kapásunk volt, igaz hogy az fütyülős, de mire felvettem a botot (dióverő), a hal beugrott a gyékény közé. Ebből adódóan pontyra gyanakodtam. Mivel a halat nem bírtam kierőltetni a gyékény közül, de folyamatosan verte a szárakat, úgy döntöttem bemegyek érte. Persze mire odaértem ennek is sikerült meglógnia a horogról (ismét a Hayabusa). Azért a hajnali fél hármas fürdőzés kifejezetten frissítő volt.

 

Az amurok most megtréfáltak 🙂

 

 

A végeredmény: 2 db ponty és 8db kárász. Volt már jobb is, de nem panaszkodom, alig várom a következő hidegfrontot!

Hát dióhéjban ennyi történt velünk ezen a hosszú hétvégén!

 

 

 

 

 

Free Blackberry Phones for Sale | Thanks to Savings Account Rates, Best CD Rates and Credit Repair